Horváth Anna házigazdaként nyitotta meg a Szövetség kampánynyitó rendezvényét, beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban száz meg száz üzenetben biztatták, s erőt adtak neki azt követően, hogy ideiglenesen felfüggesztették alpolgármesteri tisztségéből. „Ilyen időkben, aki hasztalan dologként ostorozza az érdekképviseleti munkánkat, átragasztva a román társadalmon eluralkodó bizalmatlanság, kilátástalanság cinizmusba átcsapó hangulatát, nem tekinthet el ennek romboló hatásától, amely nemcsak a vereségek utáni talpra állást hátráltatja, a pozitív jövőképet töri össze, de a feladatvállalástól is elriasztja az arra még rábírhatókat” – mondta el Horváth Anna. Ennek ellenére azt vallja, hogy akkor kell a legtöbben felsorakozni a magyar ügy mellé, amikor a közösséget minden irányból megpróbálják darabokra szedni. Akkor kell reménnyel eltölteni, szülőföldjéhez való ragaszkodásban megerősíteni, amikor azt a leginkább akarják megfélemlíteni. „A mi ügyünket nem lehet ímmel-ámmal szolgálni, mi napszámosokkal nem érhetjük be! Nekünk a legjelentéktelenebbnek tűnő helyen is apostolokra van szükségünk. Olyan emberekre, akik saját foglalkozásukban kiválóak, akik kötelességüket nemcsak lelkiismeretesen, hanem lelkesedéssel, odaadással, a nagy ügyek szeretetével végzik” – zárta beszédét Márton Áron gondolatával Horváth Anna.

Szerencse, hogy 45 perc alatt megérkeztem ma Kolozsvárra Marosvásárhelyről, és a brassói kollégáknak is csak 1 órájukba telt az út, hiszen készen van 450 km autópálya…
Milyen jó, hogy Bukarestnek ma gondja van ránk. Milyen jó, hogy alkalmazzák az RMDSZ által kidolgozott és elfogadott törvényeket. Milyen jó, hogy Bukarestben a tőlünk befolyó pénzből építik-szépítik közösségünket. Vagy mégse? Akkor mi a gond az RMDSZ óriásplakátjaival?”
− Markó Béla finom szarkazmussal köszöntötte az egybegyűlteket az RMDSZ országos kampányindító rendezvényén, kiemelve azokat a hiányosságokat, amelyekkel jelenleg a magyar közösség, s annak otthona, Erdély is küzd. A Szövetség egykori elnöke vallja, az erdélyi magyar emberek tudják a leginkább azt, hogy mire van szükségük: „tessék ránk bízni, építünk egy másik Erdélyt, ahol tényleg otthon leszünk benne, mi mindannyian. Ránk kell bízni, mi megoldjuk. Tessék ránk bízni a vezetést, mert mi nem gyengíteni, hanem erősíteni fogjuk Romániát és Erdélyt is.”

Ambrus Izabella ügyvéd, a Brassó megyei magyarok képviselőjelöltje az eseményen elmondta: „olyan Erdélyt akarok, ahol minden magyar gyermek színvonalas iskolában tanulhat anyanyelvén, és ahol kisebbségünk jogait tiszteletben tartják. A Brassó megyei szórvány magyarság újra meg kell érezze közösségünk erejét és vissza kell nyerje a biztonságos jövőbe vetett hitét. Ügyvédi feladataim mellett számomra nagyon fontos a közösségért végzett önkéntes munka. Innen indulva mára a kisebbségvédelemi és a minőségi oktatásért végzett munka lett a hivatásom. A magyar ügyek iránti elköteleződésből akarok dolgozni, értékeinket és érdekeinket bátran akarom képviselni a parlamentben.” A rendezvényen egy kisebb csapat képviselte a Brassó megyei magyarokat.

Az új generációs jelölteknek pedig útravalóként azt mondta: „a mi céljaink nem változtak. Azért kell Bukarestbe mennetek, hogy 26 éves céljainkért dolgozzatok. Nem mondhattok le soha arról, hogy lehetséges magyarként egyenlő esélyekkel élni itt, ahol születtünk. Eredményes kampányt kívánok, utána pedig bátorságot és következetességet. Ne hagyjátok lerombolni, amit felépítettünk, folytassátok azt, amit mi elkezdtünk, és végezzétek el azt, amit mi nem tudtunk elvégezni.”
„Olyan Erdélyt akarunk építeni, ahol a falusi élet nemcsak a jobb levegőt jelenti, de a jólétet és a gyarapodást is. Fontos, hogy a falvakon élők életkörülményei javuljanak. A következő négy évben azon dolgozunk, hogy érdemben csökkentsük ezeket a különbségeket. Az a célunk, hogy a falusi gazdaságok közösségünk gazdasági életének motorjává váljanak és a vidéken élők életlehetőségei érdemben javuljanak” – hangzott el Tánczos Barna felszólalásában.
A Hargita megyei szenátorjelölt az RMDSZ vidékfejlesztési terveivel kapcsolatban kifejtette: a Szövetség kezdeményezi, hogy a kormány 50 ezer euróval és háromévi adómentességgel támogassa a családi vállalkozásokat. Céljuk, hogy négy év alatt 2000 új, erdélyi magyar mezőgazdasági vállalkozás jöjjön létre.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátorjelöltje szerint ma Romániában az, aki vonatra száll, nem tudja, mikor fog megérkezni, aki pedig kocsival közlekedik, az autópályák hiánya miatt nem halad, leginkább egyhelyben áll a dugók, útlezárások okán. „Az erdélyi autópálya-építéseket lassan húsz éve tervezik, majd újratervezik. Egyre inkább úgy tűnik, ez csak nekünk, magyaroknak, Szövetségünknek fontos. Ezért az RMDSZ úgy döntött és választási ajánlatunkban ezt meg is fogalmaztuk, hogy bármilyen pártszínű leendő kormány támogatásának egyik sarok-feltétele, hogy befejezi az Észak-Erdélyi és Dél-Erdélyi autópályákat. Kiemelt célunk a vidéki utak leaszfaltozása és a gyorsforgalmi utak építése is. Azon dolgozunk, hogy ne tartson tovább 5 óránál Erdély egyik szegletéből a másikba jutni vonattal. A vasúti sínek korszerűsítésére és új szerelvényekre van szükség” – hangsúlyozta a Bihar megyei szenátorjelölt.
Benedek Zakariás a szórvány és Hargita megye képviselőjelöltjeként állítja, a szórványban egy örökbefogadott műemlék, egy települési magyar nap vagy egy iskolabusz többet jelent, horgonyként ez köti össze az ott élőket magyarságukhoz. „Azt remélem, ilyen horgony lehet az RMDSZ azon döntése is, hogy a szórvány számára biztosít egy képviselői helyet. Megtisztelő számomra, hogy rám esett a választás, köszönöm a Szövetség döntését, a Hargita megyeieknek a befogadást” – fejtette ki a jelölt, aki elmondása szerint érzi és érti a szórvány gondjait, és minden erejével azon lesz, hogy képviselje, és ahol lehet: orvosolja azokat.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a miért kell megmenteni Kolozsvárt, Nagyváradot, Székelyföldet vagy Erdélyt Bukaresttől kérdésre a válasz nagyon is egyszerű: mert 98 év alatt az sokkal több problémát okozott, mint ahányat megoldott. „Mi elfogadtuk azt, hogy a szülőföldünkre kiterjesztette szuverenitását a Román Állam, de azt nem tudjuk elfogadni, hogy másod- vagy harmadrangú állampolgárokként kezeljenek bennünket. Nem fogjuk elfogadni a kettős mércét!” – nyomatékosított a polgármester, kiemelve: az RMDSZ azt kéri, amit megígértek a magyar közösségnek 1918-ban: „mi csak azt kérjük – sem többet, sem kevesebbet – ami nekünk jár.”
„Csapatunk nem tökéletes, de az egyetlen olyan csapat, amely Erdélyt és közösségünket tudja képviselni a parlamentben. Programunk nem tökéletes, de az egyetlen olyan program, amely tudja biztosítani Erdély modernizációját és az erdélyi társadalom emancipációját. Van egy akaratunk, az viszont töretlen. Erdélyi magyar társadalmunk ma rétegzettebb, mint valaha. Nagyok és mélyek az árkok. Nagy a szegénység, nagyok a társadalmi különbségek, a társadalmi igazságtalanság. Sokan elfáradtak, kiábrándultak, feladták a reményt. Éppen ezért nekünk több fronton kell harcolnunk: az elnyomó magyarellenes államapparátus ellen, a közösségi apátia ellen. Le kell győznünk a kishitűséget, a közömbösséget, a széthúzást – rendezni kell végre közös dolgainkat románnal és magyarral egyaránt” – ebben látja a közösség feladatát Antal Árpád.

Szabó Ödön Bihar megyei képviselőjelöltnek oktatásügyi szakemberként és gyakorló, ötgyermekes családapaként is az a véleménye, bár a magyar nyelven való oktatás térhódítása Romániában, az anyanyelvű oktatás teljes rendszerének nulláról való felépítése sikertörténet, ma már újabb feladatai vannak az RMDSZ-nek. „Jobb iskolákat kell építenünk, jobb képzést kell biztosítanunk a magyar gyermekeknek. Ezt csakis úgy tudjuk elérni, ha változtatunk az iskolák állapotán és elérésén, javítunk a tanárok jövedelmi viszonyain és átalakítjuk, versenyképessé tesszük a tananyagot. El kell érnünk azt, hogy a diákok haza érve már ne a házi feladatok megírásával töltsék el szabadidejüket! A tananyag és tanterv ésszerű átgondolásával akár el is törölhetjük a házi feladatot! Mi tudást és élményt akarunk magolás helyett, minőségi oktatást gyermekeinknek!”− sorolta a Szövetség oktatásügyi céljait.
Júniusban Szatmáron nagy győzelmet arattak. Visszavették a többséget a városban és a megyében, négy év után ismét magyar polgármestere lett Szatmárnémetinek. Kereskényi Gábor eddigi, 15 éves pályafutása alatt megtanulta: a győzelemhez egy elkötelezett, alázatos és kitartó csapatra és nagyon sok munkára van szükség. „Olyan emberek közösségére, akik képesek mindent a célnak alárendelni. Egy választást elbukni csupán a jelölt képes. Megnyerni viszont csak a csapattal lehet. Mert az azt jelenti, hogy mindenki eleget dolgozott. Hogy hétvégén is bekopogott a szomszédhoz, ha nem érte utol hétköznap. Hogy felhívta összes ismerősét szavazásra buzdítani – még azokat is, akikkel amúgy egy hete még összevitatkozott” – hiszi a polgármester. „Az RMDSZ a legjobb, a Szövetség a legalkalmasabb arra, hogy érdekeiket, értékeiket és törekvéseiket a bukaresti parlamentben képviselje. Erős Erdélyt, erős magyar képviseletet – ezt jelenti a győzelem december 11-én. Mert nekünk nem a saját érdekünk, hanem a közösség érdeke az első. Együtt sikerülni fog!” – zárta felszólalását Kereskényi.

„A családok alkotják a társadalmunk alapját, és egyben ők a magyar közösségünk alappillérei is. Ők azok, akik gyermeket vállalnak, magyarul taníttatják őket, itthon tervezik jövőjüket, idős korukat pedig szintén itthon, Erdélyben szeretnének megélni. Ehhez viszont meg kell adnunk azt az anyagi biztonságot, a jólétet, amit a családok minden tagja megérdemel” – hangsúlyozta az eseményen Biró Rozália Bihar megyei képviselőjelölt, akinek meggyőződése, hogy olyan Erdélyt kell építeni, ahol biztonságban vannak a családok, mert van munkahely, lehet gyermeket vállalni és nevelni, és az időskorúak biztonságát sem fenyegeti veszély. Elmondta, anyaként és politikusként is büszke az RMDSZ programjára, és azokra a vállalásokra, amelyeket a családok jóléte érdekében tettek: a minimálbér és nyugdíj emelése, a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke úgy tartja: ahhoz, hogy nyugodt munkát lehessen végezni a megyei és települési önkormányzatokban, kétszeresen is szükség van az RMDSZ erős parlamenti jelenlétére, politikai erejére, hiszen másként tárgyalnak azzal, aki mögött erős parlamenti képviselet van – júniusban kiderült, hogy három megyének is ennek nyomán adhatott elnököt a Szövetség. „Másrészt: nem lehet minden helyi kérdést helyben megoldani. Az erdélyi magyarok jogait, a magyar közösség biztonságát azok a törvények szavatolhatják, amelyekről Bukarestben döntenek” – nyomatékosított. A Szövetség bátor, ambiciózus tervekkel indul a választásokon, amelyeknek megvalósulása minden önkormányzatnak, településnek és minden erdélyi magyar embernek az érdeke: „településeinknek jó utakra, fejlett közlekedési infrastruktúrára van szükségük. A helyben megtermelt adót a helyi közösség teendőire kell fordítani.”

Nincs jövő fiatalok nélkül – vallja Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. „Ha az itthon maradás csak a számonkérésről szól, akkor a tehetséges ifjak elhagyják az országot. Ha viszont lehetőségeket teremtünk nekik, akkor Erdély jövőjét ők fogják biztosítani” – tette hozzá. „A nyugati országokhoz képest rengeteg macerával jár egy cégbejegyzés ma Romániában. Az a célunk, hogy egy nap alatt tudjon egy induló céget elindítani egy kezdő vállalkozó, és az első három évben csak jövedelemadót kelljen fizetnie. Az anyanyelvű oktatás 2016-ban önmagában már nem elég. Versenyképessé kell tennünk az erdélyi magyar oktatást. Nem szabad előítéleteket táplálnunk a szakiskolásokkal szemben, sőt, meg kell teremtenünk a minőségi magyar szakoktatás feltételeit Erdély-szerte. Ma egy jó stylist vagy egy jó autószerelő már huszonegynéhány évesen komoly pénzeket keres” – sorolta az RMDSZ teendőit. Antal Lóránt olyan Erdélyért dolgozik, ahol a fiataloknak érdemes itthon maradniuk.
Mint ismeretes, az RMDSZ és az MPP együttműködése alapján a Szövetség két biztos befutó helyet ajánlott fel a Magyar Polgári Pártnak parlamenti jelöltlistáján. Az összefogás jegyében Biró Zsolt, az MPP elnöke, Maros megyei képviselőjelölt szólalt fel a rendezvényen.

„Olyan Erdélyt akarunk, ahol otthon érezzük magunkat. Otthon pedig ott van, ahol biztonságban érezzük magunkat. Mi szülőföldünkön akarjuk otthon érezni magunkat, tehát szülőföldünkön kell megteremtenünk a biztonságot. Minden értelemben. Az anyagi biztonság mellett a nemzeti ügyeinket érintő jogi garanciák szavatolják jövőnket. Azt a jövőt, ahol Erdély Erdély marad: színes és változatos, mint a táj, mint népszokásaink, mint az ízek, amelyek meghatározzák erdélyiségünket” – mondta el. Szerinte: a sokszínűség egysége nem divatos európai szlogen, hanem erélyi valóság. „Ebbe a keretbe kell illesztenünk saját nemzeti egységünket, amelynek alapja az új felelősség politikája. Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség az erdélyi magyar választók iránt. Ezek a koordináták!” – hangsúlyozta az MPP elnöke.

„Soha nem előnyöket, soron kívüli előnyöket kérünk. Azt kérjük, hogy a jövőtervezés, az intézményi építkezés, a magyar kultúra éltetése érdekében vegyenek emberszámba. És amikor az RMDSZ megfelelő súllyal van Bukarestben, akkor ránk is odafigyelnek” – szólalt fel az eseményen a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula. Elmondta, intézményi vezetőként a mindennapok munkájában érzi, hogy mi a különbség aközött, hogy egy erdélyi magyar ember vezeti a kulturális minisztériumot, vagy egy olyan, aki GPS-el találja meg azt a várost, Kolozsvárt, ahol 1822-ben írták meg az első magyar operát. „A Szövetség a fővárosban, vagy akár az önkormányzatokban el tudja érni a kulturális intézményeink önállósodását, működtetését, fejlődését. December 11-én egy új lendületet adhatunk ennek a törekvésnek! ” – nyomatékosított.

„Nehéz dolog nagy elődök nyomába lépni. Nagy teljesítmény, komoly eredmények tornyosulnak előttünk, utódok előtt. Nekünk, Maros megyei jelölteknek Markó Béla, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly és Kelemen Attila voltak az elődeink. Olyan emberek, akik nem egyszerűen sokat tettek az RMDSZ-ért: nélkülük bizonyosan nem lenne a Szövetség olyan, amilyen” – méltatta elődeit Csép Andrea Maros megyei képviselőjelölt, majd úgy fogalmazott: az új generáció is hasonló lelkesedéssel és alázattal, ugyanazokkal a célkitűzésekkel lát neki majd a munkához, áll a magyar közösség szolgálatába, ha választói jóvoltából a parlament tagjaivá válik. „Szövetségünk olyan Erdélyt építene, ahol jó élni, ahol biztonságban tudjuk családjaink, és ahol nincsenek veszélyben jogaink. Ezt képviselem egy friss csapat tagjaként magam is. Olyan társakkal, akik a magyar ügy iránt elkötelezettek, akik tisztességesen képviselik értékeinket és érdekeinket, akik alázattal szolgálják a közösséget” – nyomatékosított a képviselőjelölt.