Az elmúlt heti bodolai eset a legjobb példája annak, hogy kisebbségi jogaink gyakorlását próbálják ellehetetleníteni. Bodola, egy Brassó megyei község, ahol négy önkormányzati képviselőnk van. A 2002-es népszámlás után a község magyarjainak száma a 20%-os anyanyelv-használati küszöb felett volt – így kétnyelvű tábla állt a községhatárokon, azaz románul Budila és alatta magyarul Bodola.

Az elmúlt héten előjel nélkül érkezett a hír, hogy levették a helységnévtáblát. Első megkeresésemre azzal magyarázták, hogy csak felújítási munkálatok miatt tették. Napról napra figyelemmel követtem az eseményeket, többször kértem, hogy a kétnyelvű táblát tegyék vissza a munkálat befejeztével. Viszont, mikor értesítés nélkül egynyelvű, román feliratú táblát tettek ki, egyértelmű volt, hogy ez kísérlet a kisebbségi jogaink csonkítására.
Rögtön utána jártam az ügynek a Brassó Megyei Tanácsnál, majd határozott kérést fogalmaztam meg az illetékeseknek, hogy szűkös időn belül helyezzék vissza a táblát. Vélhetően tudomásul vették az eset súlyosságát, így visszakerült a kétnyelvű tábla.

Az ingyenes jogsegélyszolgálat során sok magyar ember ügyével foglalkozva, megtanultam, hogy a hétköznapokban is történnek jogsértések, viszont ennek az esetnek nagy súlya van a magyar közösségre nézve, főként mert szórványról beszélünk. Ezekre csak tettekel és határozott kiálással válaszolhatunk, természetesen a jogi lehetőségekhez mérten. A törvények csak akkor érnek valamit, ha be is tartják azokat.

Szórvány településeinken különösképp értelmet nyer az a célkitűzésünk, hogy az anyanyelv használatot kiterjesszük a lakás, a templom és az iskola falain kívülre.
Mint tudjuk, Románia lakossága fogy, a magyarok száma csökken, és ez szórvány megyénkben fokozottan érezhető. Bodola község azon települések közé tartozik, amelyek bizonyítják, hogy a jelenlegi 20%-os anyanyelv-használati küszöböt le kell szállítani 10%-ra. Új alkotmányt akarunk, amely államalkotó tényezőként ismeri el a magyarokat, illetve olyan Erdélyt, országot akarunk, ahol kisebbségi jogainkat tiszteletben tartják.

A helyi tanácsosaink segítségével tudtuk a problémát megoldani. Ez jó példa arra is, hogy karon fogva van szükség a helyi és megyei önkormányzati képviseltre. Mi sem bizonyítja ennél jobban, hogy ezt ki kell egészítse egy országos szintű képviselet a parlamentben. A Brassó megyei magyarok képviselőjelöltjeként újra elmondhatom, hogy pontosan az ilyen esetek miatt kell még jobban higyjünk abban, hogy szórvány megyénknek négy év kimaradás után szüksége van képviselőre. A december 11-ei választásoknak ez a tétje.

Ambrus Izabella képviselőjelölt közleménye