Elballagtak május 26-án az Áprily Lajos Főgimnázium végző diákjai. Az ünnepségen beszédet mondott az RMDSZ képviseletében Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alenöke.

Alább olvashatják a teljes beszédet:

Tisztelettel üdvözlök minden kedves vendéget, szülőt, tanárt, tanulót, és főként a mai nap ünnepeltjeit, a ballagó diákokat!

Engedjék meg, hogy először azokhoz szóljak, akik miatt mind eljüttönk ma ide: hozzátok, kedves végzősök!

Amikor felkértek, hogy köszöntselek titeket, azon gondolkodtam, mit üzenhetnék nektek, és hogyan mondhatom el azt közhelyek nélkül. Az az időszak jutott eszembe, amikor én is végzős diák voltam, itt, az Áprily Lajos Főgimnáziumban, és az osztálytársakkal úgy döntöttünk, hogy a hagyományos ballagási kártya helyett, egymásnak személyes üzeneteket írjunk egy emlékfüzetbe. A legtöbb bejegyzés arról szólt, hogy a diákévek nagyon gyorsan elrepültek, és valóban így van: a pillanatok nagyon gyorsan illannak el és válnak emlékké, akárcsak számotokra az elmúlt évek mozzanatai és a mai ünnepség.

Tanultatok kémiát, tudjátok, hogy minden atomjaira bontható. A mi emberi időnk atomjai a pillanatok, amelyek percekké, órákká, napokká, majd évekké, teljes életté kerekednek. Az életet ezek az atomok határozzák meg. A jelenben sokkalta több inger éri az embert, mint régen, sokszorosára nőtt az információs áradat, szinte követhetetlen ritmusban csak folyik, akárcsak a facebook-hírfolyam. Ezekben az időkben – úgy gondolom – nehéz megállni és megélni egy pillanatot. Kedves végzősök: ne görgessetek túl  gyorsan a mai napon, hanem próbáljatok lelassítani és megélni a ballagást a szó szoros értelmében – hiszen ti ma ballagtok. 12 év iskola után elballagtok és ki-ki a maga más és más útján, módján indul tovább az életben. Hitet, bátorságot kívánok nektek mindehhez!

Kedves szülők!

Egyszer azt mondta egy tiszteletes, hogy a gyerekeinket ajándékba kapjuk a jó Istentől – de csak egy bizonyos időre. Furcsának tűnhet: mert van olyan ajándék, amit vissza kell adni egy idő után? Nem, nincs. De van az ajándéknál szebb szó gyermekeinkre? Ők a legszebb ajándék, amit kaphattunk. Az évek során gondozzuk, gyönyörködünk bennük, vigyázunk rájuk. Ezalatt pedig csendesen tanuljuk, hogy hogyan engedjük őket bizalommal majd a maguk útjára.  Ez nem könnyű feladat – talán az lehet a vigasz, hogy ballagó gyermekeik mindig hálásak maradnak fáradhatatlan gondoskodásukért.

Kedves tanárok!

Úgy gondolom, és ezzel azt hiszem más is egyetért, hogy Önök azok, akik közösségünk ifjú generációra nagy hatással vannak. Köszönettel tartozunk azért, hogy az ezzel járó felelősséget nap mint nap vállalják és főként azért, hogy mind tudományokra mind az életre tanítják gyermekeinket.

Kedves jelenlévők!

Idén 180 éves az Áprily Lajos Főgimnázium. Személy szerint büszke vagyok a tisztségviselőink, közösségi embereink, volt igazgatók és mostani vezetők, tanárok és tanítók munkájára, mivel ma is áll és működik a nagy múltú magyar iskola, igyekszik korszerű és minőségi anyanyelvű oktatást nyújtani a közel 800 diákjának. A brassói magyarok bebizonyították, hogy kitartással, egységgel a legnehezebb célok is megvalósíthatóak. Most, 2017-ben fokozottan kell figyelnünk, és többszinten kell biztosítanunk az összefogást, hiszen láthatjuk, hogy napjainkban sok támadás éri a magyar oktatást.

A megyei tanács alelnökeként és az RMDSZ képviselőjeként elmodhatom, hogy a nehézségek ellenére tovább dolgozunk a gyermekközpontú és minőségi anyanyelvű oktatás megteremtéséért. Ahogy a nemrégiben lezajlott RMDSZ-kongresszuson sokszor elhangzott: továbbra sem hátrálunk meg!

Köszönöm, hogy meghallgattak! Szép ünnepet kívánok mindenkinek!