Nem mindenki számára érthető a napokban lezajló Büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos vita lényege, tétje.

Mindehhez hozzájárul a különböző médiacsatornákon ömlő információ, amely egy megfelelő dokumentálás hiányában, ennek elfogadása esetén, torz vagy részleges valóságképhez vezethet.

Mégis beszéljünk most konkrét dolgokról!

Már egy jó ideje, legalábbis az év elejétől a Büntető törvénykönyv módosításait a Speciális Bizottság összegyűjtötte és elkezdte ezek megvitatását. Szükség volt erre? IGEN! Miért? Mert számos alkotmánybírósági döntés különböző rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánított, amelyeket a Parlamentnek 45 napon belül módosítani kellet volna.

És ez nem történt meg!

És amikor mindezt napirendre tűzték, minket egyből a korrupcióellenes harc gyengítésével vádoltak. Igaz a konjunktúra sem a legkedvezőbb. Liviu Dragnea ügyei egyre közelebb kerülnek egy jogerős döntéshez, valószínűleg emiatt is veszett el a bizalom. Mindezt a magát teljesen liberálisnak valló USR agresszív, félrevezető kampánya erősít. A tény, hogy vita volt, sőt, alapos vita volt, még ha egyesek erről nem így tájékoztatnak is.

A módosítások legnagyobb része ártatlan előírásokról, bűncselekményekről szól: kedvezőbb büntető törvény alkalmazása, folytatólagos bűncselekmény, büntető bírság, közmunka, állampolgári jogok betiltása, enyhítő körülmények, ittas vezetés, bírósági felügyelet. Persze vannak keményebb témák is: kiterjesztett elkobzás, hivatali visszaélés, hivatali gondatlanság, büntető felelősség elévülése. Egy szakember számára is kemény anyag, így még nehezebb egy laikusnak megérteni. Könnyebb félretájékoztatni azokat, akik nem értenek hozzá. Ugyanakkor, nem tagadható az sem, hogy egyes rendelkezések módosításai kedvezőek lehetnek egyes ügyekben. Például a halmozat esetében, a kiszabható büntetések mértékének csökkentése, kedvező ítéletet hozhat egyes személyek esetén, a feltételes szabadlábra helyezés módosításai is ilyen módon értelmezhetők.

És akkor következik a legérzékenyebb téma: a hivatali visszaélés. Még akkor is, ha ez egy kimondottan kommunista rendelkezés, számos elöljárót, politikai hovatartozásától függetlenül könnyen vittek el bilincsben emiatt. A megszavazott módosítás, az Alkotmánybíróság döntésén túl (értékküszöb bevezetése, pontosabb megfogalmazás – azaz a törvény megszegésével történjen a tett) csökkenti a kiszabható büntetés mértékét, ugyanakkor meghatározza, hogy csak akkor történik hivatali visszaélés, ha az elkövető, annak házastársa vagy legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. A hivatali gondatlanság eltörlése nem helyes megközelítés, mivel a hivatali visszaélés enyhébb változata, gondatlanságból elkövetett formája. Ennek megőrzésével lett volna lehetőség különbséget tenni egyes konkrét helyzetek között. Hogy ezek a módosítások konkrét ügyekben kedvezőbb megoldást jelentenek, nem tagadható, de ugyanakkor, amennyiben az Alkotmánybíróság egyes módosításokat szükségesnek vél, ezeket, még a nyilvános felháborodás ellenére is eszközölni kell/kellett volna (valószínűleg ez az egyik ok amiért nem történt meg eddig).

Ami még fontos: a héten, alapfokon Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost a törvényszék minden vádpont alól felmentette.

Ne feledkezzünk meg mindazokról, akik számunkra fontosak, akik ártatlanságában hittünk. Akiket több mint valószínű, hogy nyilvánosan vállalt magyarságuk miatt, meggyőződéseik miatt meghurcoltak, letartóztattak, elítéltek, esetleg felmentettek, egy nehéz, több éven át tartó lehallgatás, nyomozás, pereskedés után. Ki fizeti vissza mindazt a kínszenvedést, amit átéltek a per során?

A kedd esti Képviselőházi Btk. vitáján javaslatainkat elutasította a többség, ezért a módosításokat nem támogattuk, a szavazáson tartózkodtunk.

És ezzel nem ért véget! Biztosra vehető, hogy alkotmánybírósági óvások következnek, még lesz vita. Nehéz objektívnek maradni és elhatárolódni mindennemű manipulációtól. Próbáljunk meg mégis dokumentálódni, olvasni, rákérdezni, és ami a legfontosabb, bízni az emberek ártatlanságában.

Ambrus Izabella, RMDSZ-es parlamenti képviselő

Megjelent a Brassói Lapok 2018. július 5-ei lapszámában.