1848. március 15-e a nemzet hajnala. „Mi valánk a legelsők, kik/Tenni mertünk a honért!/Mi emeltük föl először/A cselekvés zászlaját,/Mi riasztók föl zajunkkal/Nagy álmából a hazát!” – mondta Petőfi Sándor. Március 15-e az ifjaknak szól, az ifjakról szól.

Március 15. nem történhetett volna meg, ha nem teszi meg az első bátor lépést a pesti ifjúság. Ha az ifjak nem írják meg a 12 pontot. Szabadságot kértek, emberséget, tisztességet, és ezért nem féltek utcára vonulni. 10 ezrek csatlakoztak hozzájuk, és a szakadó eső sem csillapította lelkesedésüket. Hittel, reménnyel és hangos szóval követeltek jogokat a magyar népnek. Olyan erővel, lendülettel, amely egy forradalmat indított útjának. A fiatalok ereje felbecsülhetetlen. Sokat hangoztatjuk: a gyerekekben, a fiatalokban van a jövő. Ehhez méltó és illő bánásmódra, nevelésre, odafigyelésre is van szükség.

Március 15. cselekvésre buzdító ünnep.  Az RMDSZ idei kongresszusán Jövő Erdélyben címszó alatt vitaindító iratot fogadtunk el, amely által arra kérjük az erdélyi magyar közösséget, hogy mondják el, hogyan látják Erdély jövőjét, hogyan határoznák meg az irányt. Ez kapcsán és a márciusi ifjak példamutatása nyomán ezúttal közösségi szerepvállalásra kérem fel a Brassó megyei ifjúságot. Felkérem őket, mondják el, hogy mit kellene másként és jobban tenni. Ne engedjük, hogy a közöny, a középszerűség méreg legyen a magyar közösség keringési rendszerében.

El kell engedni a rozsdássá vált megrögződéseket, ellent kell mondani a rongyosra használt előítéleteknek, le kell győznünk bizonytalan félelmeinket és aggodalmainkat. Ébredjen fel bennünk a hit az iránt, hogy az eddig felsorakozott képviselettel együtt képesek vagyunk megtalálni a jó irányt! Ne rettentsenek el a folyamatos hatalmi harcok, az ügyintézés labirintusszerű rendszere, hiszen a fiatalok gyorsan tanulnak, alkalmazkodnak, rugalmasak, és képesek a folyamatokba változtatásokat előidézni.

Ha mi, huszonévesek, harmincas éveiben járó fiatalok nem vállalunk szerepet és felelősséget, akkor nemcsak, hogy nem lesz részünk a jövőépítésben, hanem évek múlva arra ébredhetünk, hogy egy tőlünk idegen környezet vesz körül minket.

Petőfiék a Pilvaxban gyülekeztek. Ma, 2019-ben találjuk meg mi is a gyülekezés módját, hogy válaszokat keressünk a számunkra fontos kérdésekre, hogy megvitassuk miként látjuk a következő 10, 20, 30 évet. Köreimben rengeteg fiatal magyar családban született gyerek. Róluk becsülettel gondoskodnunk kell. Ebben minden anyának és apának szerepe van, minden tanítónak, óvónőnek, nagyszülőnek, keresztszülőnek és sok másnak. Segíteni abban és nevelni arra a gyereket, hogy mind egyénként mind a közösség szerves tagjaként sikeres, becsületes és tevékeny legyen. Erről is szól a családépítés, végső soron a nemzetépítés.

Ezért fontos, hogy a 21. századi magyar ifjúság bátor partner legyen a jövőépítésben. Legyünk bátrak ahhoz, hogy itt, a végvárakon, a szórványban egyházi, politikai nézetektől függetlenül a magyar közösséget építsük. Helyezzük el magunkat ebben az építkezésben mint cselekvő, felelősséget vállaló szereplőt. Higgyük el, hogy bennünk is él az a Pilvaxban gyülekező ifjúság!

Az RMDSZ egy olyan identitásában, magyarságában erős, ugyanakkor okos, új tudással és kompetenciákkal felvértezett magyarságot akar, amely versenyképes itthon és külföldön egyaránt. 

Március 15. az átalakulás, a felzárkózás ünnepe. Ma is hasonló feladattal nézünk szembe: felzárkózni Európához. Erről szól a május 26-ai európai parlamenti választás. A döntés kulcsfontosságú az erdélyi magyar közösségre, a magyar nemzetre és Európa jövőjére nézve. Ha lesznek európai parlamenti képviselőink, akkor a Kárpát-medencei magyar képviselők együttesen képesek lesznek beleszólni Európa jövőjébe. 200 ezer támogatói aláírásra van szükségünk – ezért kérjük, írják alá a támogatói ívet.

Bár a márciusi eszméket tovább vinni nem könnyű feladat, de hitünk és erőnk szerint küzdjünk azért, hogy nekünk, magyar kisebbségnek itt, Barcaságban, Erdélyben helyünk és jövőnk legyen.

Méltó ünneplést kívánok ma, március 15-én, a  magyarok legnagyobb nemzeti ünnepén!

Elhangzott 2019. március 15-én, Négyfaluban.