Szabadidős parkot hoznának létre a Timiş-Triaj volt hulladéklerakó helyén – tájékoztatott Barabás László alpolgármester. A volt ipari hulladékok lerakására alkalmas telep 22 hektáros területét alakítaná át a polgármesteri hivatal Brassó legnagyobb szabadidős parkjává.

„A polgármesteri hivatal elkezdi a szükséges iratok összeállítását azért, hogy a telep B besorolásból C besorolásba kerüljön, tehát inaktívvá nyilvánítsák, majd utána nagyméretű zöld övezetet alakítanánk ki, amelyet szabadidős parkként lehet használni, bicikliutakat lehet létrehozni, továbbá sétálóhelyeket, különböző szabadtéri játéktereket, tiroli kötélpályát és sok mást ki lehet építeni. A tervezett munkálatok magába foglalják a terület rendezését, a földdel való befedését a szükséges helyeken, és további térrendezési feladatok annak megfelelően, hogy mely részeknek milyen rendeltetésük lesz. Itt alakíthatjuk ki Brassó legnagyobb parkját, ami közel 22 hektáros területet jelent” – mondta el Barabás László.

A lezárt, aktivitás nélküli hulladéklerakó nem jelent veszélyt, újrahasználható. A Timiş-Triaj telep 1940 végétől működött, ártalmatan ipari hulladékok lerakására használták. Ilyen hulladékok a öntődei homok, acélsalak és háztartási hulladék. A telepet 1992-ben zárták be, a terület 1990-ig a román állam tulajdonában volt, majd 2014 és 2016 között rendezték a jogi kérdést, és így most Brassó Polgármesteri Hivatalának tulajdonában van.

„A Tractorul cég eladása utána a hulladéklerakó bezárásának feladata a polgármesteri hivatalra hárult. A hivatal elemezte a lehetőségeket, de a rendkívüli nagy összegek miatt úgy döntött, hogy II. szintű környezetvédelmi vizsgálatot végeztet szakemberekkel azért, hogy megállapítsák, a telep befolyásolja vagy sem a környezetet, a vizet, a talajt, a levegőt. A szakemberek nemrég adták át az eredményeket, amely szerint a lerakó nem jelent veszélyt, illetve javasolják az egyszerűsített eljárás szerinti bezárását, azaz a B-ből C kategóriába való átsorolását. Ez azt jelenti, hogy nincs gázkibocsájtás, nem szennyezi az altalajvizet, valamint a föld sem szennyezett, mivel 30 éve leállították a telep működését” – részletezte az alpolgármester.

A felszín alatti vizekből (helyi kutak és erre a célra végzett fúrás), a felszíni vízből, a talajból és a levegőból vett mintákon alapuló környezeti értékelés szerint a mutatók a határokon belül vannak, illetve a talaj minőségénél olyan mutatókkal, amelyek nem érik el a veszélyességi értékeket, és ez csak a föld felső rétegére igaz. Brassó Polgármesteri Hivatala a szükséges iratok megszerzése után elkezdi a terület átalakítását.

Fotó: Brassó Polgármesteri Hivatala, Andrei Paul