Másodjára szervezett oktatási konferenciát november 17-én Brassóban az RMDSZ több partnerrel. Az egész napos program keretein belül előadásokon, beszélgetéseken vett részt a több mint 90 pedagógus.

A konferenciát Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök köszöntője indította, majd Ariana Bucur, Brassó megyei főtanfelügyelő és Lemhényi Elemér, Brassó megyei magyar szakos tanfelügyelő szólt a jelenlévőkhöz. A rendezvényt konferálta és levezette Varga Nándor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Az előadássorozatot Zeimen Cecília gyógypedagógus kezdte, aki a speciális nevelést igénylő gyerekek integrációjáról beszélt. „Megfelelő pedagógia módszerekkel a speciálist igénylő gyerekek képességei fejleszthetőek. Lelkünk mélyéből jövő elfogadással, törődéssel, szeretettel forduljunk az értelmi sérült gyerekekhez” – kezdte előadását. A gyógypedagógus rámutatott az értelmi sérült gyerekek másságára, hogy hogyan lehet ezt a másságot elfogadni. Mint mondta, a pedagógus hozzáállása meghatározza az osztálytársak és a szülők hozzáállását is, majd részletesen kifejtette, hogy a gyerekek hogyan alakítják a környezetüket. Kiemelte, hogy az értelmi sérült gyermekeknél hosszú távon lehet eredményeket elérni – ebben a pedagógus szerepe nagyon fontos. Down-kóros gyereke lélekre ható példáján keresztül vezetett be abba a világba, amibe sokan vonakodással lépnek be. Megmutatta fejlődésének folyamatát, a végtelen örömet, amit megél és meg is mutat a gyerek. Tudással látta el a résztvevőket, és tapasztalatainak megosztása által konkrét viselkedésmintákat, válaszreakciókat tárt a jelenlévők elé. Életszagú és kényes helyzeteken keresztül mutatta meg, hogy hogyan lehet válaszolni a kihívásokra.

A magyar családok iskolaválasztásáról és annak okairól beszélt Magyari Tivadar szociológus, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. A teljesség igénye nélkül vázolt fel indítékokat, és rengeteg szó szerinti példát adott arra, hogy választásukat hogyan indokolják a családok, majd a felvetett érvekre ellenérveket is felsorolt.

„Vannak olyan felnőttek, akik félnek vállalni az identitásukat. Van, aki nem tartja eléggé felszereltnek a magyar iskolákat, mások távolságra hivatkoznak. Vannak, akik mintákat követnek, van, akinek mindegy – néhány az okok közül. Végtelen érv, amire válaszolni kihívás mind a pedagógusok mind az egyházi és politikai tisztségviselők számára” – összegzett Magyari Tivadar.

Magyarország Emberi Erőforrás Minisztériumának díját adta át partnerként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Brassó megyei szervezete. Sógor Enikő, szervezeti elnök szolgálati emlékérmeket nyújtott át a nyugdíjazott pedagógusoknak. Az érem szakmai elismerés azért, hogy a gyermekek oktatása, nevelése érdekében tevékenykedtek és kiemelkedő munkát végeztek. Bădău Tünde-Irén, Bíró Antal, Ferencz Árpád, Lengyel István, Lőrincz Magdolna, Serbán Ilona, Sugár Piroska, Vandra Mária vehette át a díjat.

A továbbiakban Ambrus Izabella, Brassó megyei parlamenti képviselő az utóbbi két év jogi, oktatási sikereiről és kérdéseiről beszélt, többek közt kiemelte a marosvásárhelyi iskola újraalapítását. Magyari Tivadar segítségével több kérdést válaszoltak meg, és hagytak nyitottan, ígérve a további dokumentálódást.

A Tóth Ágota, brassói pszichoterapeuta által vezetett interaktív foglalkozáson a pedagógusok csoportokban vázolták fel az oktatási rendszer szereplőinek problémáit. A foglalkozás fő üzenete, hogy az oktatók, a diákok, a vezetőség, a szülők, a kisegítőszemélyzet és a rendszer minden szereplője szakítson időt arra, hogy egymás gondjait meghallgassák. Kommunikáljanak, forduljanak empátiával egymás iránt, hiszen mindenkinek megvannak a sajátos problémái, aminek kimondására lehetőséget kell adni, hiszen néha csak ennyi is feloldhatja az ebből származó feszültséget.

„Robotpilóta üzemmódban vagyunk ahelyett, hogy minél tudatosabban élnénk a mindennapokat. A tudatos pillanat megélése a saját életedben tart. Ne a múltban, ne a jövőben legyünk jelen, hanem ahogy a szó is mutatja, legyünk jelen a jelenben” – hangsúlyozta előadásában Simon Emőke, az Énidő alapítója. Fontosnak tartja, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül szánjunk magunkra időt: minőségi időt, amikor csak magamra figyelek. Ugyancsak fontos a szóhasználat, mivel nem szakítok időt, hanem szentelek magamra időt. Simon Emőke eszközt adott a résztvevők kezébe, elmondta elképzelését arról, hogy hogyan lehet kilépni abból a robotüzemmódból, amibe könnyű beleragadni, hiszen a társadalmi környezet nem támogató, és sokszor az ember saját magát sem támogatja ebben.

Dósa Zoltán, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat) egyetemi docense előadásában az ember önmegtévesztő viselkedését magyarázta a tünetek, példák és történetek felsorakoztatásával.

Mint mondta, az ember okosnak látja magát annyira, hogy jogosnak érzi a többi fajon való uralkodást. Az oktatásban ez a jelenség úgy mutatkozik meg, hogy az idősebb generáció uralni akarja a fiatalabbat. Hajlamosak vagyunk megítélni úgy a fiatalabb generációkat, hogy kevesebbek nálunk. Ez a történelem során mindig így volt, és így is lesz. Természetes az, hogy az idősebbek konzerválni akarják az értékeket, és a fiatalok ez ellen lázadnak. Az iskola így nevel ki forradalmárokat. A tanár-diák közötti játszmák a természetünkből fakadnak. Az iskola az a színtér, ahol szellemes csatákat lehet vívni. A tanár részéről sokszor mentális rákészülés, elmeolvasás szükséges ahhoz, hogy túljárjon a diákok eszén.

Fóris-Ferenczi Rita, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézet) egyetemi docensének Az oktatási tartalmak szerepe a kompetencia alapú paradigmában című előadása zárta a II. Brassó Megyei Oktatási Konferenciát. Mint kiemelte, a tudásalapú tanítás még mindig honos országunkban, a 21. századi kompetencia alapúság még nem érvényesül. Ezt a paradigmát örököltük, így speciális kompetenciákat tanítunk: például biológia, matematikai kompetenciákat, amelyekről a tantervek is szólnak. A kompetencia alapúság, a képesség alapúság azt jelenti, hogy hatunk a személyes, szociális, kognitív és kommunikációs kompetenciákra is: például a pedagógusok taníthatnak gondolkodási és tanulási kompetenciákat. A kompetencia nem csak ismeret, hanem az ismeret a kompetencia egy része. Ezért fontos, hogy a gyerekek kompetenciáit ne csak ismeretátadás által fejlesszük. Az ismeretátadás és a kompetenciafejlesztés kéz a kézben járnak, ezért mindkettőre szükség van.

A rendezvényt több partner szervezte közösen: RMDSZ Brassó megyei szervezete, Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (BIT), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Áprily Lajos Főgimnázium, brassói 2-es iskola, Zajzoni Rab István Középiskola, Lemhényi Elemér, Brassó megyei magyar szakos tanfelügyelő, Nebulónia Diákszövetség. Az RMDSZ ezúttal is köszön minden segítséget.